A kérdés nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnik. Egyértelmű választ nem lehet adni. Az egyes helyiségekben használandó festék színének (és fajtájának) meghatározása számos dologtól függ. Nézzük őket sorra:

  • Az épület, illetve a környezet stílusa
  • Az épületbelső stílusa
  • a helyiség elhelyezkedése
  • a helyiség funkciója
  • a helyiségben lévő padlóburkolat, dekorációs elemek és berendezési tárgyak stílusa, színvilága, anyaghasználata
  • személyhez kötődő szoba esetén a személy stílusa, jellemzői

A felsorolás egy része kézenfekvő, más része viszont szakembert igényel. Általánosan azonban a következőket érdemes betartani:

Az épület, illetve a környezet stílusa:

Mediterrán stílushoz a bordó és barack pasztelleket, modern stílushoz a kontrasztos fehér, almazöld, fekete, padlizsán színeket érdemes választani. Retro-ban még mindig a halványzöld, halványkék a menő nagy szabályos mintákkal. minimalista vagy pre art nál pedig a színtelenség ill. egyszínűség a jellemző.

A helyiség elhelyezkedése:

Nem igazán figyelnek rá, pedig a fekvés figyelembevételével megtölthetjük élettel a szobát. Például a nappali esetében, ahol leginkább délután tartózkodunk, érdemes a délután árnyékban levő oldal kicsit világosabb ányalatúra, élénkebb színűre festeni. Így kompenzálhatjuk a fény-árnyék viszonyt, és a nappalinknak se lesz “unalmas” oldala.

A helyiség funkciója:

pihenő helyiségekbe világosabb, homogénebb nyugtató színű festékeket , játszó, “élő” szobákba viszont markáns színeket használjuk. A falak között teremtsünk erős kontrasztot a különböző színű élénk festékek alkalmazásával. Az előbbinél így lesz pihenőhely, a másiknál pedig bulizóhely a szobából.

A lakó személy stílusa:

Gyerekszobánál, saját szobánál fontos, hogy a szoba tükrözze a lakója általános stílusjegyeit. Álmodozóknak, romantikusoknak pasztell, ill. krém színek, nagy beszédes minták valók. karizmatikus személyiségeknek határozot középtónusú színek, éles kontrasztok, kisebb, logikusabb minták lesznek megfelelők. Így a szoba lakója otthonosan fogja érezni magát.

Összefoglalva a fentieket nem azt mondanám, hogy szaladgáljon a szobák között pantone színskálával és amíg el nem fárad, csupán annyit kérek, hogy mielőtt kiválaszt egy színt (“…legyen a piros, mer’ az jó színes…”) gondolja át újra, hogy az vajon illik-e a ház, szoba, lakó stílusához.

Kézenfekvő. mediterrán stílusú épületben az élén színek hiteltelenné tudják tenni a szobát. Inkább a vörös és a barack pasztell árnyalatait érdemes kiróbálni. Ha nagyobb üres falfelületei vannak, akkor kérje meg a szobafestőjét, hogy használjon antik dekor festéket, vagy dekor hengert. A mediterrán stílusú épületekben hangulattremtőek a nyers kő vagy antikolt tégla betétek, a durván kent glett vagy a szabálytalan szélű kő/csempe használata. Szép, hiteles megoldás lehet az is, ha nem használunk festőszalagot, hanem hagyjuk, hogy a szegélyeken kissé maszatos, “elrontott” legyen a festés széle.

Modern lakásban már teljesen más a helyzet. Eltűnnek a halvány színek, helyettük a kontraszos “öltöztető” színek, színkombinációk jellemzőek. Fehér-almazöld, fekete-padlizsán összeállítások igen szép eredményt adnak.